This time is yesterday.

Weöres Sándor szerint,
amikor Bóbita táncol,
akkor körben az angyalok ülnek
és béka hadak fuvoláznak
meg szárnyas malacok repülnek.


Polli a teraszán.

A rítus









Stanislav Grof:

A váratlanul, drámai formában megjelenő misztikus és spirituális élmények félelmet és zavarodottságot kelthetnek, az átalakulásban levő személy érezheti azt, hogy az identitása megrendül, a korábbi értékei megkérdőjeleződnek és a személyes valóságának az alapjai gyökeresen átalakulnak.

Változás.

Ünnep.

Öröm.




Utazás.

Titkok.

Szabadság.




Fény.

Tiszta fény.

Örök.

Egy újabb költözés, egy újabb otthon, egy új fészek egy újabb együtt-lakás.

Biztonság keresése a biztos bizonytalanban.

Kabátszárny emelése a frissen fürdöttnek.

Törékeny dióbél egy császármetszés sebe nyomán.

Restaurálása egy faszobornak és egy be nem szakadt mennyezetnek.

A szent maradék elragadtatni vágy.

Valaki már hazavár.

Pilinszky János:
Egyenes Labirintus




Milyen lesz az a visszaröpülés,
amiről csak hasonlatok beszélnek,
olyanfélék, hogy oltár, szentély,
kézfogás, visszatérés, ölelés,
fűben, fák alatt megterített asztal,
hol nincs első és nincs utolsó vendég,
végül is milyen lesz, milyen lesz
e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,
visszahullás a fókusz lángoló
közös fészkébe? [...]

[...] – nem tudom,
és mégis, hogyha valamit tudok,
hát ezt tudom, e forró folyosót,
e nyílegyenes labirintust, melyben
mind tömöttebb és mind tömöttebb
és egyre szabadabb a tény,
hogy röpülünk.

Kántor Péter
Összeáll
(részlet)


Az andante con moto. Lateiner zongorázik,
Piatigorsky a csellós, Heifetz hegedül:
mint egy 1965-ben készített kád víz,
ami nem folyik el és ki se hűl.

Ein Mensch

Ein Schmetterling

Joseph und Annika Dietl, Vienna, 2020.10.02.

Mivé válunk egy másik ember által?

Hol vannak az én-határaink egy történésben, egy kapcsolatban?

Lehetünk egymás számára az életet jelentő utazás?